Nincs olyan társadalmi formáció amelyben ne lenne szükség a rend fenntartására, és ehhez eszközökre. A modern társadalmakban személyes megvalósítóit rendőrnek nevezik. Jogilag és mentálisan is külön „fajta”. Jogilag azért, mert megkülönböztetett személyi védelemben részesül. Gyakorlatilag sérthetetlen, „védett hatalmi személy” akinek a megsértése (bármely formában) minősített eset. Ez természetesen szolgálat alatt meg is illeti, azonban egy „ügyes húzással” miszerint is bármikor szolgálatba helyezheti magát, állandó!
Tapasztalatom szerint a hatalom, és a pénz az emberek meghatározó többségénél nemkívánatos személyiségtorzuláshoz vezet.
Az állandó „sérthetetlenség” állapota, nagyképűséget, lenézést, a másik semmibevételét, „fellegekben járást” eredményez. Ez különösen igaz a magyar rendőrökre. Külön társadalmi réteg. Sajnos ennek a magatartásformának a felvételét az is befolyásolja, mégpedig nagyon erősen, hogy Magyarországon a RENDŐRSÉG, nem a rendet, az állampolgárok nyugalmát, hanem a mindenkori politikai hatalmat védi. Ennek eredményeként, aki eltérő magatartást tanúsít, például „Szolgál és Véd”, hamar „kívül” találja magát. (Addig marad Sheriff valaki az USA-ban amíg lehozza a Mary macskáját a fáról. Merthogy amennyiben nem úgy Mary nem fog rá szavazni. Tehát nem lesz Sheriff.) Uralkodó nézet kis honunkban: „Majd, ha vér folyik!” A politika, büntetésre és nem megelőzésre kényszerít. Egy rendőr panaszolta, hogy amikor büszkén jelentette a kapitánynak, hogy szolgálata alatt elfogott két körözött egyént, meghiúsított egy betörést, megbékített egy már-már eldurvuló családi vitát, a kapitány megkérdezte: Hány büntető cédulát (csekket) osztott ki? Ez természetesen a pálya elején volt. Azóta megtanulta. Jó srác akkor lesz, ha büntet! Nos rejtőzködve (TILOS!) trafizik, keresgéli a világítás nélküli kerékpárosokat, az utóbbi időben azokat szondáztatja(!), és JÓ RENDŐR. Nehéz ilyen körülmények között jellemesnek maradni, és még nehezebb jellemesen benn maradni. Mindezek alapján a rendőrök állandóan félelemben élnek. És ezt nem csak a külső, SŐT, inkább a BELSŐ,az „egymástól félés” motiválja. Ehhez társul még a korrupció állandó vádja. Szép kis élet, és bizalom!
Ennyit a személyiség torzulás valószínűségének alátámasztásáról.
Aki alkalmazkodik, annak biztos pálya. Rendkívül előnyös feltételek között tanulhatnak, mehetnek előre. Óriási lehetőségeik vannak a különböző biztonsági cégeknél. Ez igaz az aktív rendőrökre is! Egyre jelentősebb a magánnyomozati tevékenységük. Az egyszerű megfigyeléstől, a bírósági perek nyomozati alátámasztásáig.
SZÓVAL SZÉP LASSAN ISTENNÉ VÁLHATNAK, AZZAL A KIS KÜLÖNBSÉGGEL, HOGY ISTEN NEM AKAR RENDŐR LENNI!
És végül!
Ma Magyarországon a legbiztosabb pálya: RENDŐR.
Csak bírni kell idegekkel, és gyomorral.
Egy barátom mesélte, ő is hallotta:
„Kinéztem az erkélyen és láttam, hogy két pasi feszegeti a garázsajtómat. Beszóltam a rendőrségre. Azt mondták, oldjam meg mert nincs járőrkocsijuk. Gondoltam megoldom. Betelefonáltam, hogy lelőttem két embert. Öt percen belül 4 járőrkocsi volt ott. Kérdőre vontak, hogy hazudtam. Én is őket, hogy hazudtak. A betörőket azért elfogták.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése