A felvett hitelről.
A felvett összeg túlnyomó része gyakorlatilag nem más, mint választási pénzszórás, teljes egészében megalapozatlan kiadások, amelyeknek még a jogszabályi, adminisztratív részei sem teljesen tisztázottak.
Csak felvillantva egyes osztogatásokat és a rájuk szánt összeget.
1. A jövő év eleji adó-visszatérítés mintegy 600 milliárd forintba kerül a büdzsének,
2. Ehhez jön a nyugdíjasokra elkölteni szánt durván 400 milliárd forint,
3. a katonai és rendvédelmi szolgálatok tagjainak az egy évvel előrehozott fegyverpénz-kifizetésére szánt 250 milliárd forint,
4. és a 25 éven alattiak mintegy 130 milliárd forintot felemésztő szja-mentessége.
Ez mindösszesen durván 1500 milliárd forintos osztogatást jelent, ami nem kevesebb, mint 90 százaléka a most felvett hiteleknek.
Milyen hatása lehet ennek az osztogatásnak, azon túl persze, amit a Fidesz remél, a rájuk adott szavazatok számában?
– Ez az osztogatás további hatalmas feszültségeket generál a társadalomban, mert elsősorban ismét a magasabb jövedelműek a kedvezményezettjei ennek a „gesztusnak”, s a leszakadó rétegek további leszakadását is eredményezi.
A magyar jövedelmi skálán ma semmit nem mond és ér az átlagjövedelem – ahogy az inflációs ráta sem –, hiszen van, aki két számjegyűnek érzi, másnak meg sem kottyannak az áremelkedések. Ezekkel a számokkal persze lehet zsonglőrködni, de csak arra jók, hogy ideig-óráig eltérítsék az emberek figyelmét a realitásoktól.
Az szja-visszatérítés például hatalmas egyenlőtlenséget hoz létre. De a társadalmi szakadékok mélyítése csak az érem egyik oldala.
A társadalmi és családi felelősség kérdése is felmerül: azt a pénzt vissza kell majd fizetni, de ki fogja visszafizetni? Hát annak a szülőnek a gyereke és unkája, aki most örül, hogy pénzt kapott.
Ezzel még az egyes családokon belül is sikerül széthúzást kreálni, éket verni, ahelyett, hogy a társadalmi szolidaritást erősítenék. Szomorú, hogy a magyar társadalom ezt nem képes átlátni.
Gazdasági szempontból mi lesz a hatása?
- Az osztogatás tovább növeli az amúgy is jelentős és egyre erősödő óriási inflációs folyamatokat. Lesz, aki azonnal elkölti a pénzt – igaz, ha a piacon megvett szolgáltatásra és termékre költi, akkor az áfán keresztül 27 százalékát visszafizeti a költségvetésbe.
A pénz elköltésének nyomán, azonban olyan kereslet jelenik meg, ami felfelé nyomja az árakat, főleg a szolgáltatások esetében – lásd az eddigi családi és egyéb támogatások nyomán, az építőipari termékek és szolgáltatások egekbe emelkedett árait.
Ráadásul ehhez két további inflációerősítő tényező is társul: a nemzetközi színtéren is felgyorsult a fogyasztói árak emelkedési üteme – ez az USA-ra és az EU-ra is áll, ami óhatatlanul begyűrűzik Magyarországra.
A második tényező pedig a forint leértékelődése, ami szintén felfelé hajtja a hazai árakat. Mindennek tehát háromszoros az inflációs hatása.
